Gombavadász

Gombák

Aki nyitott szemmel jár a természetben, gyakran megfigyelheti a gombákat.Nagyon fontos szerepük van a természet háztartásában, a mikroszkóp méretű penészgombáknak éppúgy, mint a nagyobb és látványosabb fajoknak, amelyekkel erdőn-mezőn vándorolva találkozhatunk. A ma ismert gombafajok száma 100 000 körül van. Magyarországon mintegy 4000 szabad szemmel is látható gomba van, és kb. 12 000 mikroszkópikus méretű fordul elő. A nagygombák között számos életveszélyesen mérgező faj található, mások viszont közkedvelt étkezési gombák.

Ez az oldal egyrészt azokhoz a természetbarátokhoz szól, akiknek a gombák birodalma még többnyire ismeretlen és talán titokzatos is, másrészt a gombákat már jobban ismerő gombászokhoz is. Könnyen érthető formában vezetjük be az olvasót a gombák tudományába.

Szerepük a természetben:

Az ipari országok évtizedek óta egyre növekvő, mindeddig megoldhatatlan problémával álltak szemben : hova tegyék a szemetet? Amióta sikerült a műanyagokat olcsón előállítani, azóta le nem bomló hulladáka óriási hegyekben gyűlik össze. Senki sem tudja, hogyan lehet ezzel az áradattal szembeszállni. Maga az "ártalmatlanítás" megjelölés is mutatja, milyen sok gondot jelent ez. A hulladék kezelésének problémáját a természet már több száz millió évvel ezelőtt megoldotta, és az eljárás a mai napig működik! Minden, ami megtermelődik, az újra lebontódik, kezdeti alkotóelemeire alakul.Örökös körforgás van a termelők, a fogyasztók és a lebontók között.

A termelők a levegő széndioxidjából és a vízből szerves anyagot, nevezetesen cukrot állítanak elő

A fogyasztó szervezetek az állatok, amelyek vagy a növényekkel, vagy ragadozóként a növényekkel táplálkoznak.

Minden élőlény, növény és állat egyaránt, egyszer elpusztul, és ekkor kezdenek működni a lebontók.Ezt a feladatót a baktériumokon kívül a gombák végzik. A gombáknak tehát elképzelhetetlen egyedszámban és mindenütt a Földön jelen kell lenniük, hogy a feladatuknak eleget tudjanak tenni.

Micélium:

Amit mi gombaként begyűjtünk, az tulajdonképpen csak a gomba szervezetének a föld feletti része (termőtest). A tenyésztőtest pókháló- finomságú, olykor messzire elágazó fonadékként szövi át az erdő talaját vagy más szubsztátrumot. Szubsztrátumnak azt az anyagot vagy környezetet nevezzük, amelyyből a táplalékát szerzi a gomba. Ez a fonadék, pontosabb nevén micélium, nagyon sok, igen finom, megnyúlt sejtekből létrejött, hifának nevezett fonalból áll.

A termőtest, ami bennünket gombagyűjtőket érdekel, kizárólagos feladata a faj fennmaradásának, szaporodásának biztosítása. A termőtest kialakulásakor a hifák egy része sűrű gombolyaggá áll össze, amely egyre nagyobb lesz, és benne az egyenlőre még szabálytalan sejtek elrendeződnek. Végül a sejtek megnyúlnak, a fiatal termőtest átszakítja a szubsztrátum felső részét, és külvilágra kerülve végleges méretűre nő meg. Ez után képződnek a termőtest egy részében, a termőrétegben a spórák. A lemezes és a tüskés termőrétegű gombáknál a lemzeken, illetve a tüskéken, a csöves termőrétegűeknél pedig a csövek belsejében fejlődnek a spórák. A gömbölyű formájú gombáknál a termőréteg a termőtest belsejében található.

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat